Új hóbortom

Tudom, hogy furcsán hangzik, hogy az ember huszonhat évesen iszonyatos módon érdeklődik a történelem iránt, és imádja a vászonképeket, de azt kell mondjam, hogy én ilyen vagyok, és bár nagyon nehezen értik meg, ettől még nem vagyok hirtelen öreg vagy flúgos, egyszerűen csak nem szeretem a fotókat a falon és nem szeretem a festményeket sem, de egy-egy gyönyörű tájat, mint mondjuk a Balaton, elnézegetek szivesen az otthonomban vászonkép formájában. Ezt nagyon sokáig sem a barátaim se pedig a szüleim nem igazán tudták hova tenni, de ma már azt gondolom, hogy ők értik, hogy számomra ezek szép dolgok és érdekes dolgok, és nem őrültem meg azért mert egy vászonképet akasztok a lakásom falára. Legfőképp akkor szembesülnek ezzel, amikor meglátják a képet a nappalimban.

Ezt a képet ugyanis a szalaibalazs.hu oldalról rendeltem, és tulajdonképpen ezzel indult el a vászonkép imádatom is egyben. Ma már vászonkép díszíti az irodámat, de még a hálószoba falát is, és soha, senki nem riad meg amikor megpillantja, sőt, elmondják, hogy milyen gyönyörű milyen minőségi, és csodaszép. De ha valakinek azt mondom, hogy vászonkép van az irodám falán, akkor egyből azt gondolja, hogy antik bútorok és antik élet van mellette, ami persze egyáltalán nincs így. Ne legyünk tehát előítéletesek, gondoljunk bele abba, hogy a vászonképek világa is találkozik már a modern kor technikájával, és iszonyat szép képeket képesek készíteni ezáltal. Ha pedig valaki szeretne ilyen képet, akkor csak a szalaibalazs.hu oldalt ajánlom, mert könnyű és gyors a rendelés, és nem mellesleg gyönyörűek a képek. Én még egyikben sem csalódtam, pedig rendeltem már egy párat, és azt gondolom, hogy még fogok is.